építőipar

10 leggyakrabban ismételt munkavédelmi kérdés az építőiparban

A munkáltatók döntő többsége szeretne megfelelni a  munkavédelmi követelményeknek.A leggyakrabban ismételt kérdésekre az alábbi bejegyzésben adok választ.

 

 

1.Mikor kell munkavédelmi oktatásban részesíteni a munkavállalót?

 

A munkavédelmi törvényben határozza meg a jogalkotó a munkavédelmi oktatás szükségességét és azokat az eseteket amikor szükséges az oktatás megtartása ilyen:

  • a munkába álláskor
  • a munkahely vagy munkakör megváltozásakor,vagy az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményeinek változása esetén
  • munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezése esetén
  • új technológia bevezetése esetén

A munkavédelmi oktatás megtartásának szabályairól és gyakoriságáról valamint egyéb részletekről itt olvashatsz.

 

 

2. Hol nem szabad egyedül munkát végezni?

 

A munkavédelmi törvény határozza meg ezek alapján ahol veszély fenyeget ott egyedül végezni munkát nem lehet. A jogszabály a munkáltató feladatkörébe utalja az ilyen munkaterület kijelölését. Viszont fontos,hogy csak erre külön kioktatott személy végezhet ott tevékenységet.

Az egészséget nem veszélyeztető  biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósulásának a módját a munkáltató határozza meg a jogszabályok és szabványok keretei között.

Veszélyes lehet munkaeszköz, munkahely technológia. Az építési tevékenységek közül ilyen lehet például a beszállással végzet tevékenységek-aknában-. Villamos ipari tevékenységek amik feszültség közelében vagy feszültség alatti munkavégzést teszik szükségessé.

 

 

 

3.Mikor és milyen védőeszközzel kell ellátni építkezésen a dolgozókat.

 

A védőeszköz szabályozás alapja a tevékenységek szerinti kockázatértékelés melyben a dolgozókat érő expozíciók meghatározásra kerülnek. Jogszabály ajánlást tesz-2 és 3 számú mellékletben– különböző tevékenységek végzése esetén egyéni védőeszközökre. Ez viszont nem teljes körű. Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének kialakítása a munkaáltató kötelezettsége. Az építőiparban jellemzően fizikai veszélyek a magasban történő munkavégzés a zaj rezgés expozíció és a veszélyes anyagok gőzök gázok porok hatásai fordulnak elő.

Az építési munkaterületen alap esetben védősisak használata kötelező. A zaj elleni védelem a csillapítás-SNR- figyelembevételével kell a munkáltatónak biztosítania fültok, füldugó formájában.

A rezgés védelem rezgéscsillapító kesztyű használata a jellemző.

Veszélyes anyagokkal való tevékenység végzése során légzésvédő eszközök használata az expozíció mértékének és a gőzök gázok fajtájának -szerves szervetlen- előfordulásának figyelembevételével történjen meg.

A védőeszköz használatát befolyásolója a kényelmi tényező ezért fontos a munkavállalókkal való egyeztetés .

Az építőiparban használatos egyéni védőeszközökről bővebben itt olvashatsz.

 

 

4.Mik a munkavédelmi üzembe helyezés feltételei ?

A munkavédelmi üzembe helyezés két önálló szakaszból áll:

  • a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat
  • munkavédelmi üzembe helyezés

A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat munkabiztonsági és munka egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A munkavédelmi üzembe helyezést pedig a vizsgálat eredményének megállapítását követően a munkáltató végzi a munkaeszközt üzembe helyezi.Mindkét esetben írásos dokumentum készítése szükséges.

Az építőiparban használatos veszélye munkaeszközök listáját és az üzembe helyezés szabályait részletesen itt találod meg.

 

 5. Mit nevezünk munkahelyi balesetnek ? 

 

Munkabaleset az a baleset amely a munkavállalót a szervezet munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri annak helyétől idejétől  és a közrehatás mértékétől függetlenül. Munkavégzéssel összefüggőnek kell tekinteni az anyagvételezés az anyagmozgatás tisztálkodás foglakozás egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vagy üzemi étkezés  továbbá a munkáltató által biztosított egyéb szolgáltatás során bekövetkezett baleset eseteit.

A munkahelyre vagy onnan haza történő közlekedés nem minősül munkahelyi balesetnek csak abban az esetben ha a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

A munkahelyi balesetekkel kapcsolatosan részleteket  itt találsz.

 

 

6. Munkabaleset esetén jár -e a dolgozónak kártérítés?

A munkavédelmi törvény alapján amennyiben a munkáltató elismeri a munkahelyi balesetet akkor a munkavállalót megilleti a kártérítés lehetősége vagyis joga van kártérítést kérni a munkáltatójától.

A munka törvénykönyve is úgy fogalmaz,hogy a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt köteles megtéríteni.

Kivételt képez amennyiben a munkáltató bizonyítható módon tudja igazolni hogy a kár az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta amellyel nem kellet hogy számoljon vagy a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta.

 

7.Kinek kell bejelenteni azbeszt tartalmú épület bontását?

Az azbeszttartalmú épületek bontása során rákkeltő anyagok porok kerülnek a levegőbe.Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint a tevékenység megkezdése előtt 15 nappal a munkát végzőnek a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz a tevékenység megkezdését írásban be kell jelenteni.

Részletesen a szabályokról az azbesztmentesítésről itt olvashatsz. 

 

 

 

8.Építési kivitelezési tevékenység megkezdése előtt milyen bejelentési kötelezettsége van a kivitelezőnek?

A kivitelező az építési munkahely kialakítása előtt jogszabályban meghatározottak szerint az építési munkahely szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz kell bejelenteni az alábbi esetekben:

  • az építőipari kivitelezési tevékenység előreláthatóan meghaladja a 30 napot és egyidejűleg ott több mint 20 fő végez munkát.
  • a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 ember napot

Az előzetes bejelentés időszerű adatait az építkezésen jól látható helyen fel kell tüntetni.

 

9. A raklapemelő-béka- emelőgép-e?

 

A gyalogkíséretű, kézi működtetésű  hidraulikus targonca -nevezik raklapemelő békának is- nem emelőgép.

Az emelőgép biztonsági szabályzat szerint emelőgép az ami terhet emelni és süllyeszteni képes azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyzetébe továbbítja.A béka a terhet nem emeli fel azt csak szállítási helyzetbe hozza.A raklap emelő nem emlő hanem anyagmozgató berendezés.A felülvizsgálat gyakoriságát a gyártói előírásban meghatározottak szerint kell elvégezni.Tehát a béka nem emelőgép és ebből következően nem minősül veszélyes munkaeszköznek így üzembe helyezni sem kell.

 

10. A gépjármű vezetői engedély feljogosít-e a munkahelyi elsősegélynyújtásra

 

Jogszabály foglakozik a munkahelyek kialakításának feltételeivel és a munkahelyi elsősegélynyújtás személyi tárgyi szervezési feltételeinek biztosításával.

Az elsősegélynyújtó személye vonatkozásában többekben felmerült annak lehetősége hogy aki rendelkezik gépjármű vezetői engedéllyel az lehet munkahelyi elsősegélynyújtó is.

A gépjármű vezetői tanfolyamon megszerzett ismeret csak a közúti elsősegélynyújtás leszűkített része.

A munkavédelmi hatóság állásfoglalása alapján a foglakozás egészségügyi orvos egyik kötelezettsége hogy a munkahelyi elsősegélynyújtás személyi,tárgyi,szervezési feltételeinek kialakításában közreműködjön. Ennek értelmében a gépjármű vezetői engedély megszerzése során szerzett elsősegélynyújtó ismeret nem elegendő és nem elfogadható.

A munkahelyi elsősegélynyújtás feltételeiről itt olvashatsz bővebben.

Amennyiben neked is kérdésed van itt felteheted.